Még az Óperencián is túl… igaz mese a túlgondolásról

Link másolása

Voltál már úgy, hogy egy-egy emberrel , helyzettel kapcsolatosan a fejedben A/B/C/D stb. verziókat állítottál össze anélkül, hogy tudtad volna mi is a valódi helyzet, mi a megoldás?  Megfordult a fejedben hasonló?

például:

• Behívott a főnököm – biztos rosszul csináltam valamit, sőt biztos ki is fog rúgni!  
• Olyan furcsán nézett rám, mi lehet velem a baja? Nem kérdezem meg, mert akkor még jobban fog haragudni, meg úgysem mondaná meg…
• Nem válaszolt üzeneteimre, most megbántottam? Ha megbántottam mivel?

Szerintem nincs olyan ember, aki ne próbált volna már meg a másik fejével gondolkodni. Lelövöm a poént -  nem létezik gondolatolvasás. Mindenki döntse el, hogy sajnos, vagy szerencsére. Azt biztosan mondhatom, hogy én nem szeretnék senki fejébe sem belelátni – a gondolatokba biztos nem és mivel agysebész meg nem vagyok – valószínű fizikailag sem fogok soha.

Cogito ergo sum – gondolkodom, tehát vagyok – még a gimis latin órán tanultam, de higgyétek el nem gondoltam túl a jelentését!

Akkor mi is a a túlgondolás?

A túlgondolás vagy rágódás azt jelenti, hogy gondolatainkban egy múltbeli vagy feltételezett jövőbeli, negatív esemény forgatókönyvét írjuk újra meg újra, sokszor végeláthatatlan köröket futva, amit gyakran szorongás is kísér. Amellett, hogy így nem oldasz meg semmit - egy dolgot biztosan elérsz – folyamatosan magadat stresszeled, kimerülsz a saját gondolataidtól.

 A túlgondolás egy gondolkodási minta, amivel bekerülsz egy spirálba, ahol a negatív gondolatok felerősödnek így a feszültség és a szorongás növekszik velük.

Mit okozhat hosszú távon a túlgondolás?

• Mentális és fizikális egészségromlást
• Feszültséget kelt – eltávolíthat minket kapcsolatainktól
• Korlátoz a munkában, a mindennapi életben zavarokat okoz

 

Hogy miért csináljuk mégis, annak több oka van. A leggyakoribb, hogy megpróbálunk megoldást találni egy problémára, ami nincs ott, ezért nyilvánvalóan nem tudunk megküzdeni vele, tehát újra meg újra visszatérünk hozzá, mert folyamatosan ott villog a mentális kijelzőnkön, hogy nem oldottuk meg.

Oka lehet még:

• Perfekcionizmus – tökéletességre törekvés – mindent szeretnének megoldani jól, sőt tökéletesen.
• Önértékelési problémák – az alacsony önbizalommal rendelkezők gyakran túlanalizálják a helyzeteket
• Információs túlterheltség – a jelenlegi digitalizált életünkben, a közösségi média önti ránk az információkat, melyek feldolgozásának képtelensége bizonytalanságot szülhet.
• Mások véleményének túlértékelése -sokak számára fontos, hogy mit gondolnak róluk akár a való életben, akár a közösségi oldalakon - minden cselekedetüket megpróbálják előre optimalizálni, hogy elkerüljék a negatív visszajelzéseket.
• Negatív tapasztalatok - korábbi kudarcok és rossz élmények miatt igyekszed elkerülni a tévedéseket, ezért kényszeresen újból és újból átrágod magadat a lehetőségeken.

Van pár olyan eset, amikor a jövőbeli helyzetek lehetséges megoldásainak elképzelése  segít a stresszes helyzeteken sikeresen túljutni. Pl. állásinterjúra készülés, sportverseny előtt - ilyenkor a szituációk mentális előre lejátszása segíthet abban, hogy „élesben” jobban tudjunk reagálni. (Bővebben olvashatsz róla korábbi írásaimban)

Honnan tudod, hogy túl sokat agyalsz?

Figyeld magadat és ha észreveszed az alábbiakat, akkor nagy az esély, hogy az adott időszakban túlgondolod a dolgaidat:

1. Mi lesz, ha - mi lesz akkor…. kérdésekben éled az életed. (Sportolók esetén a mentális felkészülést segíti egy-egy váratlan helyzet megoldásának előre gondolása, de itt sem végtelen számban). Az élet minden mozzanatára nem tudsz felkészülni.
2. Folyton az emlékeidbe, a veled történt negatív eseményekbe temetkezel újra és újra átélve a fájdalmas pillanatot. alán azt is megfigyelheted, hogy rágódsz azon, hogy mit kellett volna másképp tenni, mi történt volna, ha mást mondasz, ha másképp döntesz az adott helyzetben. A múlton nem tudsz változtatni.
3. Bolhából elefántot csinálsz, szinte bármiről legyen szó. Jelentősen felnagyítod a veled történő események hatásait, jelentőségét,
4. Véget nem érő aggodalmaskodás a jövőbeni események lehetséges változatai miatt – már a legrosszabb verziót is lefestetted magad előtt független attól, hogy bárminemű jele is lenne.
5. Minden eshetőségre választ akarsz kitalálni, mert perfekcionizmusod nem engedi, hogy hibázz.

Hogyan kerülj ki a túlgondolás spiráljából?

Ha már tisztában vagy azzal, hogy túlgondolsz ezt-azt próbáld ki az alábbi „gyógymódokat”

1. Ne ítéld meg magadat -  nem vagy egyedül azzal, hogy túlgondolsz – emiatt nem büntesd magad!
2. Naplózz -  a túlgondolás leállításának egyik fontos eleme, hogy el tudjunk távolodni a gondolataidtól. Ha észreveszed, hogy visszatérő problémákon agyalsz írd le a gondolataidat – így messzebb kerülsz tőlük, könnyebben találsz megoldást.
3. Élj a jelenben – a múlt és az elképzelt jövő helyett éld meg a pillanatokat. Ha nehéz visszacsöppenni próbáld ki például  ezt az egyszerű technikát : keress a környezetedben 3 piros tárgyat, majd, ha ez megvan , vizsgáld meg őket – az anyagukat/méretüket/ formájukat,
4. Engedd el azt, amire nincs ráhatásod – sokszor írtam már róla pl. a célkitűzések esetén – csak azzal foglalkozz, amire van ráhatásod.
5. Aktivizáld magad ,mozogj – menj el sportolni, sétálni. Jót tesz a stresszlevezetésnek és erősíti fizikális és mentális állóképességedet is.
6. Cselekedj - az agyalás gyakran azért alakul ki, mert félünk a cselekvéstől. Próbálj meg a tettekre fókuszálni, akár kis lépésekben is. Ez segít megszakítani az ördögi kört, így kikerülsz a régi sémából.
7. Beszélj valakivel - néha csak csevegned kell egy barátoddal, kollégáddal, vagy a coachoddal, hogy új nézőpontot kapj. Gyakran így azt is tapasztalhatod, hogy nem is olyan rossz a helyzet, mint amilyennek tűnt.
8. Relaxálj – használd a zene erejét mind fizikailag, mind lelkileg megnyugszol. Ha a gondolataid pörgetését lelassítod máris nyertél.

Alapvetően az ember gondolkodó lény (homo sapiens), de a gondolatainknak is akkor van fejlesztő eredménye, ha a realitásra összpontosítunk. Ez ilyen egyszerű!

„Az élet döntések sorozata. Van, amikor sokat kattogunk. Pedig semmi mást nem kellene tenni, csak élni. Cselekedni. Szeretni. Választani. Élvezni. Jóvátenni. Boldognak lenni. Élni.” – Csabai Márk

Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is!

Link másolása