A mentális fejlődés egyik kulcsa az önreflexió

Link másolása

A mentális fejlődés egyik alapja az, hogy tudatosan csináljuk. Véletlenül nagyon kevesen fejlődnek! Tudjuk, hogy mikor és mit akarunk elérni, azaz célokat tűzünk ki. Tudjuk, hogy mi a mozgató rugónk, azaz ismerjük azt, ami motivál céljaink elérésében. Tudjuk, hogy mire vagyunk képesek, azaz tisztában vagyunk erősségeinkkel és a gyengébb oldalunkkal is – mert bizony mindenkinek van az is. Tudjuk, hogy bizonyos helyzetekben, hogyan reagálunk és tudjuk, hogy mindig van hova fejlődni.

Alapvetően arra a kérdésre, hogy kik vagyunk, a folyamatos önreflexió segítségével kaphatunk választ.

Mi is az önreflexió?

Az önreflexió önvizsgálatot jelent. A reflexió – latin eredetű szó, azt jelenti, hogy visszaverődés, visszatükrözés, visszacsatolás. Reagálás valamilyen megtörtént ingerre, hatásra, eseményre. Az önreflexió saját magunk, tehát saját gondolataink, viselkedésünk, motivációink, és beállítódásaink megfigyelése és megértése.

Az önreflexió segítségével időről időre tisztuló képet kapunk magunkról.

Na de hogyan is működik?

Nem árulok el újdonságot, hogy a tudatosságon múlik ez is! El kell döntenünk, hogy az életünk mely területén figyeljük magunkat – ez lehet a magánélet, üzleti terület, konkrét helyzetek (ez feltételezi, hogy már foglalkoztunk önmagunk megismerésével).

Szóval életünk egyik, vagy akár több területét is kijelöltük vizsgálati terepnek. Kezdőknek javaslom „csak” egy terület tudatos vizsgálatát! Ám akármikor kijelölhetünk az adott életszakaszunknak megfelelő priorizált területet is. Pl. tanulás, változás kezelése, csapatváltás stb.

Jelöljünk ki egy napszakot, időszakot, amikor végig gondoljuk viselkedésünket, érzéseinket, reakcióinkat. Naponta nem kell 30-60 percél többet kijelölni erre a tevékenységre. Válasszunk olyan időszakot és helyet, amikor és ahol nyugodtan magunkba tudunk mélyülni zavartalanul. Javaslom, hogy rögzítsük írásban megfigyeléseinket – ezt nevezzük naplózásnak.

Az írás segít rendszerezni gondolatainkat, visszanézhető és magunkon kívül helyezzük megfigyeléseinket és így könnyebb megértenünk működésünket, nyomon követni fejlődésünket. Nem fontos papírra vetnünk gondolatainkat, ez lehet a telefonunk jegyzetrésze, vagy bármilyen szövegszerkesztő applikáció. Időről időre visszaolvasni pedig sikeres fejlődés esetén plusz motivációt adhat.

Gondolatainkat akár hangosan is kimondhatjuk, ez is segíti a rögzítést és a tudatos önvizsgálatot.

Az önreflexió során ne korlátozzuk magunkat csak a fejlesztendő területeinkre, vagy csak az erősségeinkre, magunkat pedig ne ostorozzuk közben.

Sportolóimnak szoktam mondani, nálam egy szabály van: nem szidhatják magukat!

Sokszor megkapom a kérdést, hogy mire kell figyelni önreflexió közben.

Mondhatnám, hogy mindenre figyelnünk kell, amit észreveszünk testi, lelki, szellemi síkon magunkon.

 

Erősségeimre – mi az, amire tudok támaszkodni? Pl. empatikus vagyok? Segítőkész? Gyorsan kapcsolok helyzetekben?

Gyengeségeimre – ezt a legnehezebb bevallani magunknak! Pl. nem tudok nemet mondani, vagy hirtelenharagú vagyok, megsértődőm helyzetekben?

Problémáimra – mi zavar egy helyzetben, mi a konkrét probléma? Miért vetítem ki valakire a problémáimat?

Eredményeimre – milyen sikereim voltak eddig, mit értem el- hogyan haladok a célom felé, megünnepeltem a részsikereimet?

Megoldásimra – hogyan sikerült egy-egy helyzetet megoldani? Milyen megoldókulcsaim vannak a helyzetek többségénél? Minden esetben sikeresen alkalmazom, vagy helyzetfüggő?

Fejlődésemre – mit tanulhatok a megfigyeléseimből, mi az, amit tudatosíthatok a következő időszakra, mi az, amin változtatni szeretnék, és mit szeretnék megtartani továbbra is.

Az önreflexiót nem feltétlen kell egyedül végezni. Szakemberek, terápiás csoportok segíthetnek még hatékonyabbá tenni ezt a folyamatot.

Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is!

Link másolása