A Példakép – egy vallomás margójára

Link másolása

A Példakép – egy vallomás margójára

“Ne sikeres ember próbálj lenni, hanem értékes!” – Albert Einstein

Tegnap olvastam, hogy a 2023/24-es évad legjobb felnőtt férfi kosárlabdázója Perl Zoltán lett. Szeretem Zozo játékát, tisztelem a kosárlabda iránti elhivatottságát, alázatát. Az esetek nagy többségében higgadt tud maradni, fókuszál a büntetőknél és irigylem, mennyire ki tudja zárni a zavaró tényezőket. Szeretem a kosárlabdát, de nem értek hozzá – maximum szurkolóként. Sport mentáltrénerként ezer technikát veszek észre a pálya széléről, ezer olyan technikát, amivel sportolóként sikeresebb lehet.

Na nem Zolit szeretném piedesztálra emelni – pedig megérdemelné, mondom én Falco szurkolóként elfogulatlanság nélkül -hanem a példaképek szerepéről jutott eszembe pár gondolat.

Sokan azt gondolják, hogy mindenkinek van példaképe. Szerintem tévednek. Nekem sincs, vagy legalábbis eddig azt hittem. Miért csak eddig? A végén kiderül.

Kit nevezünk példaképnek? A példakép egy olyan személy, aki tetteivel, döntéseivel és eredményeivel követendő példát mutat. Olyan ember, aki tud motiválni, inspirálni, tiszteljük és elfogadjuk döntéseit. Tanulni tudunk tőle, irányt mutat. Az értékei, sikerei alapján követendő példaként tekintünk rá.

Gyermekkoromban rajongtam hol egy zenészért, hol egy-egy sportolóért. Magam sem értettem, miért, de tudat alatt utánoztam őket, a stílusukat, a kommunikációjukat, ott akartam segíteni, ahol ők segítettek. Vajon ők a példaképeim voltak?

Most már kimondhatom, hogy nem! Miért? Rájuk csak hasonlítani akartam és közben magamat elfelejtettem keresni.

Veszélyes is lehet, ha valakire hasonlítani akarunk feltétel nélkül. Saját fejlődésünket gátoljuk ezzel.

Példakép lehet egy ismert személy, de sokunknak az első példaképe az életben a családjának egy-egy tagja.

Például én mindig is felnéztem Édesanyámra – nem azért, mert magasabb volt, hanem mert olyan türelemmel, empátiával kezelte a rengeteg hülyeségemet és sokáig rendületlenül hozta reggelire a kakaós csigámat a piacról. A feltétel nélküli szeretete, a szolgálatkészsége, a türelme nekem követendő példa a mai napig. Édesapám sport iránti szeretete, a közösséghez tartozás miatt lett példakép. Egy életérzést adott.

Tiniként nem tudatosan, de amikor gondjaim voltak a suliban (nem volt sok :) ), segített, ha gondoltam valakire, akire felnéztem, és volt már hasonló helyzetben. Megpróbáltam követni a példáját. Könnyebben túljutottam a nehézségeken úgy, hogy volt példaképem, csakhogy akkor még nem értettem, hogy ők a példaképeim.

A példaképek inspirációt adnak, növelik az önbizalmat, segítenek a célkitűzésekben.

A jó példakép a te értékítéleted alapján jó példakép. Mit adhat neked?

• Inspirál és motivál!
• Pozitív hatással van Rád!
• Segít akadályaid leküzdésében!
• Utat mutat-kiszélesíti látókörödet!

Ha példaképet választasz, azt a saját értékrended alapján tedd!

Nézzük meg, nekem vajon van példaképem?

Sohasem kosaraztam – kivéve a gimit, fősulin meg még az ujjaimat is eltörtem közben. Szóval maradjunk abban, semmi közöm nincs a sportághoz.

Mi az, ami számomra az értékrendemben fontos szerepet tölt be?

• A tiszta játék-az őszinteség
• A kölcsönösség – csapatmunka
• A hitelesség
• Segíteni másoknak
• Türelemmel fordulni mások felé
• Amibe belekezdek, azt teljes odaadással végzem – alázat és küzdeni akarás

Saját értékrendemen gondolkodva, azon is töprengtem, hogy most tudatos felnőttként van-e olyan ember, vagy akár több is, aki a példaképem lehet!

Szóval tartozom egy vallomással… Igen, van példaképem! Ki az?

Perl Zoltán az!

Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is!

Link másolása