A magyar bajnokság története és bajnokai

Link másolása

A magyar labdarúgás legrégebbi és legnívósabb sorozata, az NB I, immár több mint 120 éve írja a hazai sporttörténelem lapjait.
A legelső élvonalbeli idényt 1901-ben rendezték meg, és azóta megszakítás nélkül – a világháborúk és rendszerváltások viharait is túlélve – minden szezonban kihirdették Magyarország bajnokát.
A trófeáért vívott verseny az évtizedek során nemcsak csapatokat, hanem korszakokat és stílusokat is váltott: voltak dinasztiák, meglepetésbajnokok, és hosszú hegemóniák.

A kezdetek

Az első bajnokságot az akkoriban a hazai labdarúgás élén járó BTC (Budapesti Torna Club) nyerte meg, de a korai években már feltűnt a mai napig is ismert két klub, a Ferencváros és az MTK is.
A századelőn ez a két egyesület uralta a mezőnyt, különösen az MTK, amely az 1910-es és 1920-as években sorozatban nyerte címeit, és sokáig a legtöbb bajnoki elsőséggel rendelkező klub volt.

A két világháború közötti korszak

A magyar futball az 1920-as, 30-as években már nemzetközi szinten is egyre ismertebb lett. A bajnokságban az MTK és a Ferencváros mellett megjelent a Hungária FC (az MTK korabeli neve), valamint az Újpest, amely a harmincas évektől kezdve szintén az élmezőny stabil tagja lett.

A háború és az átrendeződés

A második világháború komoly törést jelentett, de még ezekben az években is megrendezték a bajnokságokat. A háború után a politikai változásokkal együtt a futballélet is átalakult: több klub nevet váltott, vagy teljesen megszűnt, míg másokat mesterségesen erősítettek meg – így született meg a Budapesti Honvéd (később Kispest-Honvéd, majd Bp. Honvéd) sikerkorszaka, az Aranycsapat játékosaival a soraiban.

A kommunista korszak klubjai

Az 1950-es és 60-as években a Honvéd mellett az Újpesti Dózsa és az akkor még Vasas SC néven szereplő Vasas, és a Ferencváros is bajnoki címeket nyert. A 70-es évek első fele az Újpesté volt, 1969-1975 között zsinórban hétszer lettek bajnokok a Lilák.
Ekkoriban már országos szinten is voltak próbálkozások, hogy a vidéki klubokat is megerősítsék, de az igazi vidéki áttörésre egészen a 80-as évekig kellett várni.

Vidéki áttörés és rendszerváltás

A Rába ETO, a ZTE, a DVSC, a Dunaújváros, a Nyíregyháza vagy éppen a Vác is megfordult az élmezőnyben, néhányuk pedig bajnoki címet is szerzett. A Rába Vasas ETO 1982-ben és 1983-ban is bajnoki címet ünnepelhetett.

A rendszerváltás után a profi futball új korszakba lépett, de a Ferencváros és az Újpest továbbra is meghatározó maradt. Új vidéki fellegvár született, a Debreceni VSC 2005 és 2014 között hét bajnoki címet nyert, és a legsikeresebb vidéki klub lett az NBI történetében.

A Ferencváros aranykora

Az utóbbi években egyértelműen a Ferencváros dominálja az NB I-et: a zöld-fehérek zsinórban hétszer nyertek bajnokságot (2019–2025), beállítva ezzel az Újpest 1969–1975 közötti rekordját. A klub összességében már 36 bajnoki címmel rendelkezik – ez toronymagas csúcs a hazai futballban.

Az NB I bajnokainak örökranglistája (1901–2025)

1. Ferencváros 36
2. MTK Budapest 23
3. Újpest 20
4. Budapest Honvéd 14
5. Debreceni VSC 7
6. Vasas 6
7. Győri ETO 4
7. Csepel 4
9. Fehérvár 3
10. BTC (Budapesti Torna Club) 2
11. Vác 1
11. Nagyvárad 1
11. Dunaújváros (Dunaferr néven) 1
11. Zalaegerszeg 1

Kép forrása: mlsz.hu

Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is!

Link másolása