Egy koncepció, amely Magyarországon is megvalósítható lenne! A norvég kiscsapat, a Bodö/ Glimt tanulságos sikersztorija!

Link másolása

Ezen a héten szerdán és csütörtökön megkezdődtek a labdarúgó Európa-liga alapszakaszának küzdelmei, melyek legnagyobb meglepetését a norvég Bodö/Glimt szolgáltatta, mely hazai pályán nyolc (!!!) norvég játékossal, köztük öt (!!!) saját nevelésűvel a kezdőcsapatában 3-2-re legyőzte az 2-szeres BEK és BL győztes FC Portót.

Kik ők? Honnan jöttek? Mit keresnek itt?

Az FK Bodö/ Glimt együttesét 1916-ban alapították, egy 52 ezres norvég kisváros Bodö csapata, nem tartozik a legnagyobb múltú norvég csapatok közé. 2017-ben még a másodosztályban porosodtak.

Az ő sikertörténetük 2019-ben kezdődött, mikor a szakértők a bajnokság megkezdése előtt kiesőjelöltnek titulálta őket, ennek dacára, nem kis meglepetésre a 2. helyen zárták a pontvadászatot. A szezon végén meggyengültek, kulcsjátékosokat vesztettek, s a következő szezonban senki sem számolt velük komolyan, ők azonban rekordok egész sorát megdöntve történetük során először megnyertek a norvég bajnokságot. A 30 meccsen szerezett 81 pont, 19 pontos előny a másodikkal szemben, 103 rúgott gól, mind-mind rekord a norvég bajnokság történetében.

A 2021-2022-es idényben már nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi porondon is letették a névjegyüket. Hisz amellett, hogy megvédték bajnoki címüket a Konferencia Ligában egészen a negyeddöntőig meneteltek, úgy hogy a csoportkörben 6-1-re verték az AS Romát, a középdöntőben kettős győzelemmel, 5-1-es összesítéssel búcsúztatták a skót Celticet, majd a nyolcaddöntőben a holland AZ Alkmaarnak sem kegyelmeztek, s történelmet írtak!
23 év után az első norvég csapatként jutottak be, valamely nemzetközi kupasorozat negyeddöntőjébe. Végül a negyedöntőben a későbbi győztes AS Roma állította meg őket, de Norvégiában a csoportkörhöz hasonlóan ezúttal is legyőzték az olaszokat.

A norvég kiscsapat azóta ugyan 2022-ben „csak“ ezüstérmes lett a norvég bajnokságban, de 2023-ban ismét bajnoki címet ünnepelhetett, s idén hét fordulóval a zárás előtt is meggyőző hét pont előnnyel vezetik a tabellát, s minden jel arra utal, hogy az elmúlt öt évben immár negyedszer ünnepelhetnek. S mint a mostani Porto elleni győzelem mutatja nemzetközi szinten is továbbra is számolni kell velük.

Mi a titkuk ?

Nyilván sok apró részleten múlik a dolog, de három dolgot érdemes kiemelni.
Egyrészt minőségi utánpótlás neveléssel rendelkeznek, melyek következtében olyan saját nevelésű játékosokat tudtak beépíteni a csapatukba mint például Evjen, Hauge, Björkan, Saltnes vagy éppen Berg.

Másrészt jó szemmel igazolnak, az északi, elsősorban a norvég bajnokságból olyan játékosokat, akik máshol nem váltották meg a világot, de ők látnak benne fantáziát, beleillik a koncepciójukba, emellett fiatal norvég labdarúgókat csábítanak a csapathoz, akik tehetségesek, de máshol nem nem tudtak igazán kibontakozni.
Erre az elmúlt évekből számos remek példát lehetne mondani, vegyük például Erik Botheim esetét, akit Kasper Junker pótlására szerződtettek 2021-ben. Annak a Junkernek a pótlására, aki 2020-ban 25 norvég bajnokin 27 gól és 11 gólpasszt jegyzett.

Botheim 21 évesen került az együtteshez, úgy hogy az előző szezonban egy norvég középcsapatban a Stabaekben 18 meccsen egyszer sem tudott a kapuba találni. Ha egy bajnokcsapat egy gólvágó pótlására egy nulla gólos csatárt szerződtet, abból ritkán szoktak jó dolgok kisülni. Nem ezt szokták bombaüzletek hívni.
Ez azonban mégis az lett, hisz Botheim 46 meccsen 22 gólt és 10 asszisztot jegyzett, s oroszlánrészt vállalt a csapat sikereiben. Nem meglepő, hogy a szezon végén le is szerződtette az orosz Krasnodar 5 millió euró ellenében.

A harmadik nagyon fontos faktor az edző Kjetil Knutsen személye, aki 2018-ban 50 évesen vette át az együttes irányítását, úgy hogy korábban soha sem edzősködött a norvég élvonalban, alsóbb osztályokban dolgozott, a legnagyobb sikere egy norvég másodosztályban elért 10. hely volt. Az ő kinevezése sok mindennek tűnt csak megváltásnak nem. Mégis ő lett a megváltó. Számos edző van, aki elér egy kiscsapattal egy kiemelkedő eredményt, s egyből távozik, egyrészt a pénz miatt, másrészt azért mert tudja, hogy ezt az eredményt újra úgyse tudja megismételni. Knutsen azonban nem ilyen, immár hat éve irányítja az együttest, nem ment el, mert hitt magában, a csapatában, a koncepcióban.

A klub nemcsak a pályán sikeres, az elmúlt 5 évben játékos eladásból és vételből 42,1 (!!!) millió eurós profitot termeltek, összehasonlításképpen a Fradinál ugyanez a szám -12,8 millió euró veszteség.
A keretük értéke 42,8 millió euró, mely közel 17 millióval kevesebb, mint a Ferencvárosé. A 33 fős keretükben 24 norvég és 9 légiós található.

Mi a tanulság?

Igen is érdemes egy klubnak minőségi utánpótlás munkát folytatnia, hisz ha ezt teszi egy egyesület, akkor kis pénzből is fel lehet építeni hazai játékosokból egy olyan csapatot, amely nemzetközi szinten is tud eredményeket elérni.
Ráadásul még évről évre játékos eladásból és vételből komoly is bevételre tehet szert. Ez az koncepció, ami Magyarországon is megvalósítható lenne, mellyel mindenki jól járna.

Jól járna klub, hisz sikeres lenne a csapat mind szakmailag, mind pénzügyileg. Jól járnának a szurkolók, akik ráadásul hazai saját nevelésű játékosoknak szurkolhatnának. És jól járna a magyar labdarúgás, hisz minőségi játékosok jönnének ki a klubokból, melynek köszönhetően új szintre emelhetnék a magyar futball.
Természetesen ennek magvalósításához szakértelem kell, mind vezetői, mind szakmai szinten.

Kép forrása: freepik.com

Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is!

Link másolása