Merre tart a nemzetközi klubfutball?

Link másolása

A következő két hétben rendezik az idei európai klubszezon három nemzetközi kupadöntőjét, sorrendben az Európa-liga, az Európa Konferencia Liga, és a Bajnokok Ligája fináléját, mellyel véget ér a 2023/2024 kupaszezon. Így a szezon hajrájában úgy gondolom érdemes elgondolkodni, hogy honnan hová jutott a nemzetközi klubfutball az elmúlt évtizedekben.

A kép nem túl rózsás, legalábbis szerintem, hisz a 90-es években a csapatokat nagyrészt hazai játékosok alkották, mindössze három légiós szerepelt az együttesekben.

Azonban a Bosman-szabály alapjaiban változtatta meg a nemzetközi klubfutballt.

A bíróság 1995. december 15-i ítéletében megállapította, hogy a külföldi játékosok számának korlátozása az Európai Unió tagállamai, állampolgárai közötti hátrányos megkülönböztetést valósít meg.

Ezt követően új korszak kezdődött, a csapatok teljességgel átalakultak, minden együttes, tisztelet a ritka kivételnek, telis-tele lett légiósokkal, így a csapatok elveszítették nemzeti jellegüket.

A pénz, mely természetesen mindig is számított, olyannyira előtérbe került az elmúlt évtizedekben, hogy mára a klubfutball, már nem elsősorban a sportról, hanem a pénzről szól.

A klubfoci lényegében menedzserjátékká vált, ahol mindent a pénz határoz meg, s az hogy a rendelkezésedre álló tőkét, hogyan fekteted be. Ezt van aki jobban csinálja, van aki rosszabbul.

Míg a 90-es években olyan csapatok tudták még megnyerni a Bajnokok Ligája elődjét BEK-et, mint például a jugoszláv Crvena Zvezda, olyan együttesek voltak állandó meghatározói a Bajnokok Ligájának mint a BL negyeddöntőig jutó norvég Rosenborg. za norvég Rosenborg, melynek 11 egymást követő szezonon keresztül sikerült bejutnia a BL csoportkörébe, olyan skalpokat gyűjtve, mint az AC Milan, Real Madrid, Dortmund, Valencia stb.

Ezek az együttesek mára már sehol sincsenek, annak is örülnek ha bejutnak a BL csoportkörébe, ez a megállapítás különösen az utóbbira igaz.

Hogy miért mert ?

Természetesen a fent említett pénz miatt, hisz hiába próbálnak meg felépíteni saját erőből egy komoly, masszív együttest, a nagyobb, gazdagabb klubok az első adandó alkalommal "lerabolják" őket, és kezdhetnek mindent előröl.

De nem csak a kis és a középcsaptok sínylették meg az elmúlt évtizedek átalakulását, hanem például olyan jó nevű, nagy múltú csapatok is, mint például az Ajax, az FC Porto vagy éppen a Benfica. Ezek az együttesek a 90-es, 2000-es évek elején még a BL trófeáért harcoltak, előbbi kettő el is hódította azt, de ma már annak is örülnek, ha a negyeddöntőig eljutnak, hisz ugyanazzal a problémával küzdenek, mint a kisebb csapatok, hogy egy jó szezon után őket is „kifosztják“ a gazdagabbak.

Azok a gazdagabbak, akiknek túl sokat nem kell törődniük a saját utánpótlásukkal, hisz nem attól jók, hisz majd úgyis drága pénzért megveszik a legjobb, legmenőbb játékosokat, akiknek az áraik ill. fizetéseik az egekbe szöktek, de hát ez nekik nem gond.

Egész egyszerűen mesterségesen fújnak egy lufit.

Ez a jelenség, ez a folyamat természetesen Magyarországon sincs másképp. Mára oda jutottunk, hogy több európai bajnokság esetében előre meg lehet mondani, hogy ki fogja megnyerni, sajnos a magyar pontvadászat is pont ilyen, hisz a zöld-fehérek büdzséje olyan kiemelkedő, hogy a bajnokságot gyakorlatilag akkor sem tudnák elveszíteni, ha akarnák. Ez azért idén is elég szépen bebizonyosodott.

A BL pedig általában már csak a negyeddöntőktől érdekes, hisz olyan különbségek alakultak ki a csapatok között, hogy mind a csoportkörben, mind a nyolcaddöntőben szakadéknyi különbségek vannak, így ezek a meccsek különösen a csoportkör évről-évre unalomba fullad.

Ilyen szempontból még az idei év nem is olyan vészes, hisz ha nem is csoportkör, de legalább a Bajnokok Ligája nyolcaddöntőben voltak izgalmas párharcok, és kettő az Arsenal-FC Porto, és az Atletico-Inter meccs is elment egész a 11-es párbajig.

De például az előző szezonban a legrangosabb európai kupasorozat nyolcaddöntőjében öt párharcban is háromgólos vagy annál nagyobb különbség alakult ki. A Benfica például 7-1 verte az FC Bruges-t, míg a Manchester City 8-1-re az RB Leipziget.

A mai világban, egy középcsapatnak a BL anyagi értelemben álom, szakmailag viszont nyűg, hisz hiába jut be pl. egy Dinamo Zagreb szintű csapat a Bajnokok Ligájába, a pofozógép szerepkörére kárhoztatik, korlátozott anyagi forrásai miatt.

Ma egy erős európai középcsapatnak az ideális hely az EL, míg a kicsit gyengébbeknek az EKL.

A nemzetközi klubfutball véleményem szerint eltévedt az erdőbe, a sport háttérbe szorult, a Bosman-szabály bevezetése után szépen lassan kialakult, hogy mindent az üzlet, a pénz ural, mely tönkreteszi ezt a csodálatos sportágat, legalábbis a klub részét, szerencsére a válogatott focinál más a helyzet, ott még ma is lehet kis pénzből nagyot alkotni.

Kép forrása: freepik.com

Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is!

Link másolása