Összegzés! Gondolatok a 2024-es foci Eb-ről!

Link másolása

Számomra minden nagy világverseny legyen szó Európa-bajnokságról vagy világbajnokságról ünnep. A labdarúgás és a sport ünnepe.
Életem első Eb-je, melyet nyomon követtem az 1992-es svéd rendezésű kontinenstorna volt, mely rögtön a labdarúgás történetének egyik valaha volt leghihetetlenebb győztesét szolgáltatta Dánia személyében.
A történet ma már legendás, a dánok ki sem jutottak az Eb-re, de Jugoszlávia tagságát a FIFA a délszláv háború miatt kiszabott szankciókat követően felfüggesztette. Az UEFA pedig az Eb selejtezők során a jugoszlávok csoportjában második helyen végző Dániát kérte fel az indulásra, amely köszönte szépen és meg is nyerte a tornát.
Az már csak a legenda része, hogy a strandról szedték össze a dán csapatot, de minden esetre jól hangzik.
Azóta ez volt a nyolcadik Eb, amit figyelemmel kísértem.
Voltak jobb, és kevésbé jó tornák. Voltak meglepetéscsapatok, Görögország a futball történetének egyik legnagyobb szenzációját hajtotta végre, mikor 2004-ben általános megdöbbenésre Európa-bajnok lett. 2016-ban Wales és Izland sokkolta a világot.
A walesiek egy kiváló, emlékezetes meccsen győzték le a negyeddöntőben a belga aranygenerációt, és lettek történetük első kontinenstornáján Garath Bale és Aaron Ramsey vezetésével bronzérmesek. Az izlandiak szintén tornaújoncok voltak, de ez nem akadályozta meg őket abban, hogy a nyolcaddöntőben hátrányból fordítva legyőzzék Angliát.
Számtalan torna, számtalan mérkőzés, számtalan emlékezetes pillanat.

A magyar válogatottról

A mostani 2024-es Eb-re a magyar válogatott Szerbiát megelőzve csoportelsőként jutott ki, és az elmúlt másfél évben produkált egy 14 mérkőzésből álló veretlenségi szériát. Így dacára annak, hogy ezt a játékosállomány nem indokolta, Magyarországon a foci, és sportszerető közeg magas elvárásokat támasztott a nemzeti együttesünk elé.
Végül Skócia 100. perces góllal történő legyőzése, 3 pont, és 2-5-ös gólkülönbség nem volt elég a továbbjutáshoz. Többet vártunk, többet reméltünk, de ugyanakkor azzal is tisztában kell lenni, hogy a magyar válogatott eredménye az Eb-n a játékosállományát nézve reális. A mi lett volna ha kezdetű mondatokkal pedig értelmetlen foglalkozni.

Esélyesek

A mostani németországi Európa-bajnokságnak előzetesen négy esélyese volt: Anglia, Franciaország, Spanyolország, és Németország. Ebből a négy válogatottból kettő Anglia és Franciaország, különösen előbbi, tökélyre fejlesztette a kockázatkerülő futball fogalmát. Erről szerintem a két szövetségi kapitány Gareth Southgate és Didier Deschamps minimum esszét tudna írni.
Az angolok meccsei, a hollandok elleni eldöntő első félidejét leszámítva, olyan unalmasak voltak, hogy ha lett volna a pálya szélén egy jóérzésű mentőkutya, akkor egészen biztosan befutott volna a pályára, hogy a szurkolók legalább lássanak némi eseményt is a pályán.
Rossz volt nézni, ahogy Southgate a sztárokkal teletűzdelt angolok játékát, akiknél még a kispadon is olyan játékosok ültek, mint Cole Palmer vagy Ollie Watkins, hogy butitja le Championship szintű futballra.
A franciák sem lehetnek büszkék arra, ahogy az Eb-n játszottak, ugyan bronzérmesként zártak, ami nyilván nem a vállalhatatlan kategória, de úgy jutottak el az elődöntőig, hogy egyetlen egy akciógólt sem lőttek... Deschamps olyan középpályás sort rakott fel, akik mind védekező típusú játékosok, ami arra jó volt, hogy kevés gólt kapjál (6 meccs, 3 kapott gól), ugyanakkor arra is jó volt, hogy keveset rúgjál (6 meccs, 4 gól).
A német csapat a tavalyi katasztrofális éve után a szeptemberben kinevezett Julian Nagelsmannal biztató játékot és eredményeket tudott felmutatni idén, így a német szurkolók elkezdtek bizakodni.
A bizakodásuk nem volt alaptalan, hisz könnyedén jutottak be a negyeddöntőbe, ahol az idei Eb egyeneskieséses szakaszának legjobb meccsén hosszabbítást követően búcsúztak a spanyolok ellen.
Ez egy olyan meccs volt, mely 124 percig tartott, de még elnéztem volna egy darabig. Úgy gondolom Nagelsmann nagyon szépen összerakta a csapatot, a németek szervezettek, motiváltak voltak, volt elképzelés a játékukban, és teljesítményük alapján ezen a tornán többet érdemeltek volna.
Lényegében a 2024-es Eb döntőjét már a negyeddöntőben a spanyol-német találkozón lejátszották.
És ott vannak a spanyolok. Nagyszerű játékkal nyertek 3-0-ra Horvátország ellen a nyitómeccsükön, ráadásul még jól is játszottak, s egyből bejelentkeztek az Eb trófeára.
A spanyol válogatott ezen az Eb-n végig meggyőző teljesítményt nyújtott. Nagyon jól játszottak, sokkal direktebben, mint korábban, két kiváló szélsőjük volt Williams és Yamal személyében, akik gyorsak, jól cseleznek, kiválóan egy egyeznek.
A középpályán pedig ott volt mögöttük Rodri, Pedri sérülése után Olmo, és Fabián Ruiz, akik szintén nagyszerű teljesítményt nyújtottak. Nem véletlen, hogy Rodrit a torna legjobb játékosának választottak.
Rendkívül szervezettek voltak, jó volt labda nélküli játékuk, nagyon magasan intenzíven támadtak le. És, ahogy tegnap is írtam, az a csapat, mely egy tornán legyőzi az Eb címvédő Olaszországot, a vb bronzérmes Horvátországot, házigazda Németországot, a vb ezüstérmes Franciaországot, a döntőben pedig a torna legértékesebb keretével rendelkező Angliát, és ezt ráadásul jó focival teszi, szóval az a csapat teljesen megérdemelten lesz Európa-bajnok.

Meglepetéscsapatok

Ezen az Eb-n igazi meglepetés csapat nem volt, ugyanakkor voltak válogatottak, akiktől többet kaptunk, mint amit vártunk.
Az egyik ilyen Grúzia volt, amely alapból nem tudott volna kijutni az Eb-re, ha nincs a Nemzetek Ligája, mely lehetővé teszi egy gyengébb csapat számára is a részvételt.
Az előző Eb-n ez a csapat Észak-Macedónia volt, most pedig Grúzia. Azonban ellentétben az észak-macedónokkal, a grúzok nem pont nélkül zárták a tornát, sőt Portugália legyőzésével továbbjutottak a csoportból.
Jó, nézhető futballt játszottak, ők voltak ennek az Eb-nek az üde színfoltjai. S hogy mit jelent a futball?
Azt nagyszerűen megmutatta a grúz kommentátor a Törökország elleni nyitómeccsen, miután Grúzia megszerezte története első Eb gólját elsírta magát.
A másik csapat, mely minden létező dicséretet megérdemel, az Szlovénia.
A szlovénok az egész Eb 22. legértékesebb keretével ékeztek a tornára, náluk gyengébb értéke csak Albániának és Romániának volt. Ennek ellenére a szlovénok nagy világversenyen történetük során először túlélték a csoportkört, s a nyolcaddöntőben hősies játékkal orosz rulettre, 11-es párbajra kényszerítették Portugáliát, és veretlenül zárták a tornát.
A szlovénok rendkívül szervezettek voltak, nagyon jól zárták le a területeket, jó volt a labda nélküli játékuk, és látszik, hogy kis országként meg akarták mutatni Európának, az egész világnak, hogy érdemes odafigyelni rájuk.
A szlovén továbbjutás értékét tovább növeli, hogy a 2. körben a szerbek ellen a 95. percben kapott góllal csúszott ki a kezükből a győzelem, és a továbbjutás, de nem a sebeiket nyalogatták, nem panaszkodtak, hanem kimentek Anglia ellen a pályára és megcsinálták a továbbjutást!
2010-ben Matjaz Kek vitte ki a vb-re Szlovéniát, s végül délnyugati szomszédaink, az előkelő 18. helyen zárták a tornát, most 14 évvel később ismét ő volt a kapitány, s megint nagyot alkotott.
Véletlenek nincsenek!

Negatív meglepetés

Ez a titulus ezúttal a vb bronzérmes Horvátországot illeti, mely nem tudott továbbmenni a csoportjából. Nem voltak könnyű csoportban a horvátok, de nem is volt lehetetlen a küldetés. Azonban az albánok ellen a 95., míg az olaszok ellen a 98. percben gólt kaptak, így két győzelmet szalasztottak el a hosszabbításban, mely a vesztüket, a kiesésüket okozta.
A 2024-es kontinenstornával egy korszak a horvát labdarúgásban lezárult, a horvát aranygeneráció azonban a vb ezüst, vb bronzéremmel, és az NL ezüsttel olyan örökséget hagyott hátra, mely örökre nyomot hagy a futball történelemkönyvében.

Nem ez volt minden idők legjobb Eb-je ez nem vitás, de ettől függetlenül, ebben az egy hónapban mindig volt valami téma, valami érdekesség, amiről lehetett beszélni.
Spanyolországnak pedig jár a gratuláció!

Kép forrása: freepik.com

Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is!

Link másolása