2025. Február 12., Szerda
Dánia európai mércével mérve kis lélekszámú ország, mindössze 5,9 millió lakossal. Ennek ellenére több sportágban is nagyszerű eredményeket érnek el az északiak, s ez nincs másképp a világ legnépszerűbb sportjában a labdarúgásban sem.
A dán labdarúgás komoly múlttal és jelennel rendelkezik. 1984-ben és 2020-ban Eb bronzérmesek voltak, míg 1992-ben Európa-bajnokok lettek, az 1998-as vb-n pedig negyeddöntősök voltak. A dán válogatott a legutóbbi tizenegy Európa-bajnokságból kilencen, míg a legutóbbi hét világbajnokságból ötön vett részt.
Ennek fényében adódik a kérdés, hogy mit csinálnak jobban, mit csinálnak másképp a dánok? Miért sikeresebb mint mi magyarok?
A kérdés megválaszolásában Malene Holm lesz segítségünkre, aki a euronews magyar nyelvű oldalának adott interjút, melyben felvázolta a főbb különbségeket a magyar és a dán utánpótlás között.
De ki az a Malene Holm?
Malene önkéntes futballedzőként dolgozott Dániában. A dán hölgy és családja a férje munkája miatt költözött Magyarországra. Öt éve élnek itt. Edzői pályafutása mindenféle szakmai háttér nélkül indult. Gyermekeit elkísérte focizni, s a sportigazgató egyszer megkérdezte tőle, hogy miért ácsorog, miért nem segít inkább? Elkezdett besegíteni, majd elvégezte a szükséges kurzusokat, és egyre többet edzősködött.
A dán rendszer lényegéről annyit mindenképp érdemes tudni, hogy nagyon fontos az önkéntesség. Malene dániai klubja Lyngby, ahol van a profi csapat, amely a dán élvonalban szerepel, van az akadémia, illetve vannak amatőr csapatok, ahol 1200 gyerek és felnőtt focizik. 75 olyan edző van, akinek van szerződése, és 45 olyan, aki önkéntesként dolgozik, legtöbben közülük szülők, a focista gyerekek szülei. Ezen felül van még 50 önkéntes, akik, más területeken segítenek. Közösségépítés, rendezvényszervezés, adminisztráció stb.
De 75 szerződéssel rendelkező edző között is sokan inkább önkéntesnek nevezhetőek, hisz csak jelképes fizetést kapnak, amiből nem tudnának megélni. A Malene dán klubja önkéntesek nélkül nem tudna fennmaradni.
A profi csapat célja, hogy minden meccsen legalább öt olyan játékos legyen a pályán, aki az akadémiáról került ki. Mindig olcsóbb az utánpótlásból felhozni a játékosokat, mint máshonnan megvenni őket.
Az amatőr csaptoknál nem az a cél hogy profi focisták legyenek, hanem az, hogy minél hosszabb ideig focizzanak, jól érezzék magukat, és közösségbe legyenek.
Malene elmondta, hogy nem szeretné kritizálni a magyar utánpótlást, de lát komoly különbségeket a magyar és a dán között.
1. A legfontosabb különbségként azt emelte ki, hogy miközben a dán rendszerben a fejlesztésen van a hangsúly, addig a magyar nagyon eredmény orientált. Az edzők a siker érdekében, megmondják gyerekeknek, hogy merre fussanak, mit csináljanak, nem hagyják őket hibázni és a saját hibájukból tanulni és fejlődni.
Magyarországon a meccsek után nem az az első kérdés, hogy ki hogyan játszott, hanem az, hogy ki nyert. A dán hölgy egy történetet is megosztott, melyben elmondta, hogy egy alkalommal egy játékos hét embert kicselezett, azután viszont nem tudott gólt lőni. Ezt követően ahelyett, hogy megdicsérték volna a szép cselek miatt inkább leszúrták mivel nem lőtt gólt.
2. Az eredménykényszer miatt az erősebb, fejlett játékosokat választják be a csapatba, és mindenkinek a neki gondolt pozícióban kell játszania, nem kísérleteznek. Malene szerint tíz évesen még korai eldönteni, hogy melyik csapatrész való valakinek.
Ha egy gyerek több pozíciót is kipróbál, azzal okosabb lesz, jobban megérti a csapat dinamikáját. És az is lehet, hogy aki tízévesen alulfejlett, az később remek focista lesz, ha nem veszik el a kedvét, és sikerül bent tartani a rendszerben.
Dániában viszont mindenkinek megadják a lehetőséget!
3. Magyarországon jobban elfogadják, ha valaki a foci miatt háttérbe szorítja a tanulást. Konkrét példával is szolgált, fia klubjánál például egyszer kedd délelőtt 10 órára raktak egy fontos tesztmeccset. De így is ott volt 25 gyerek, ugyanakkor Marlene fia az iskolában maradt.
„Dániában jobban megmaradt a tanulás fontossága. Itt a profi fociban sok pénz van, így az is motiváló a tanulás elhanyagolására, hogy focistaként jóval az átlag felett lehet keresni. Úgy tudom, hogy még a második osztályban is vannak, akik több pénzt visznek haza, mint néhány játékos a dán első ligában.“
4. "Vannak szülők, akik megélhetési szempontból is támogatják a gyereküket a focizásban. Dániában viszont ha nem lenne ennyi önkéntes az amatőr fociban, és mindenkit rendesen ki kéne fizetni, akkor a gyerekek sportoltatása olyan drágává válna, hogy azt már nem tudná minden család megengedni magának. Ez pedig nem jó a tehetségek megtalálása szempontjából. Ki gondolja azt, hogy a legjobb játékosok csak azok közül kerülhetnek ki, akiknek a szüleik meg tudják engedni, hogy focizni járathassák őket?"
5. Dániában ki is vannak tiltva a szülők az edzésekről. Kivéve azokat, akik segítenek.
A dán hölgy elmondása szerint a magyar utánpótlásban játszó fiának az edzésén legalább hét szülő ott ácsorog a pálya szélén két órán át, és nézik a gyereküket. Ahelyett, hogy besétálnának az edző irodájába, és megkérdeznék, hogy van-e valami olyasmi, amivel segíthetnek ebben a két órában.
Véleménye szerint ez jobb lenne a klubnak, és jobb lenne a gyerekeknek is.
„Képzeljünk el egy tízéves gyereket, akinek egy, vagy időnként két edző kiabálja az utasításokat a pálya széléről játék közben, plusz a másik oldalról a szülei is ugyanezt teszik – és sokszor teljesen mást mondanak, mint az edzők. Ez nem egy jó helyzet. Nem szabad nyomást rakni rájuk, hagyni kell őket, hogy játsszanak és jól érezzék magukat. A jó dolgokra kell fókuszálni, nem a hibákra.“
Összegzés
Úgy gondolom a Malene által elmondottak nagyon tanulságosak, gondoljunk csak Varga Barnabás esetére, akinek az Illés Akadémián 15 évesen, megakadt a karrierje, hisz későn érő típus volt, így a korabeliek fizikálisan elszaladtak mellette, ezért ők játszottak, nem ő.
Így került 16 évesen az osztrák ötödosztályú Eberauhoz, de a történet további része egy másik cikk témája lesz.
Gondoljunk csak bele, hol tarthatna most Varga Barni, ha nem a magyar, hanem a dán rendszerben pallérozódik? S adódik a kérdés, vajon hány Varga Barna szintű tehetség veszik, vesztett el Magyarországon az eredménykényszer miatt?
Forrás: hu.euronews.com
Kép forrása: mlsz.hu
Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is!
Link másolása