Magyarország-Japán 37-28 Elemzés 16 pontban.

Link másolása

1. A magyar női kézilabda válogatott 100%-os mérleggel rendelkezett Japán ellen, hisz a két válogatott ezt megelőzően 18 alkalommal találkozott egymással, melyeken minden egyes mérkőzésen magyar győzelem született.

Legutóbb 2019-ben egy felkészülési mérkőzésen találkoztunk az ázsiaiakkal, és Siófokon 33-21-re nyertek a mieink.

2. A magyar válogatott szövetségi kapitánya Golovin Vlagyimir egy helyen változtatott a svédek elleni kerethez képest, Faluvégi Dorottya helyére bekerült a csapatba a Mosonmagyaróvár beállója Pásztor Noémi. A másik két kimaradó ezúttal is Szemerey Zsófi, valamint Juhász Gréta volt.

3. A Magyarország-Japán mérkőzést megelőzően a papírformának megfelelően Svédország fölényesen legyőzte Nagy-Britanniát (52-8), ami azt jelentette egyrészt, hogy a háromkoronások kijutottak a párizsi olimpiára, másrészt pedig azt, hogy Japánnak nem elég egy egy gólos győzelem Magyarország ellen a kijutáshoz, hanem minimum öt gólos győzelemre lett volna szükségük ahhoz az ázsiaiaknak, hogy 1976, és 2020 után ismét résztvevői legyenek az ötkarikás játékok női kézilabda tornájának.

4. Mindkét csapat idegesen kezdett, sok volt a pontatlanság, az eladott labda. 11 perc elteltével úgy vezettünk 5-4-ra, hogy öt alkalommal adtuk el a labdát, míg a japánok négyszer. Ami egy nagyon magas szám ennyi idő alatt.

5. A japánok nagyon hamar a 11. percben elővették a hét a hat elleni játékukat, mely nem javította, hanem rontotta az ázsiaiak pozícióját, hisz kevés helyzetet alakítottak ki belőle, így a japán szövetségi kapitány meglehetősen szokatlan módon a 14. perc után két perccel később a 16. percben 7-4-es magyar vezetésnél ismét időt kért.

Ennél az időkérésnél nem szívesen lettem volna szegény Sasaki helyében, aki az edzőjétől kapott hideget-meleget.

6. Ahogy az első úgy a második időkérés sem segített az ázsiai válogatotton, hisz a mienk állva hagyták ellenfelüket, akik továbbra is ragaszkodtak a hét a hat elleni játékhoz, mely továbbra sem működött.

Nem volt hatékony a Japán támadójáték, míg magyar válogatott labdaszerzések után három üres kapus gólt is szerzett, ebből kettő Klujber Katrin nevéhez fűződött, aki tarthatatlan volt, az első félidőben, 7 gólig jutott.

A félidő rendkívül magabiztos 18-11-es magyar vezetéssel zárult.

7. Megfigyelhető volt, hogy a japán kapusoknak tudatosan lövünk felfelé, ami figyelme véve, hogy a japánok két kapusa közül Kametani 174 cm, míg Baba 164, egy nagyon okos elgondolás volt. Ezzel szemben, hogy japánok a 187 cm magas Böde-Bíró Blankának miért lőttek felfelé az nehezen volt érthető.

A magyar válogatott 75%-os pontossággal lőtt az első 30 percben, míg a japánok 52%-al. A magyar kapuban Böde-Bíró Blanka 9 védéssel 45%-on védett, míg a két japán kapus összesen 3 védést tudott csak felmutatni, ami mindössze 17%-os védési hatékonyságnak felelt meg.

8. A második félidőt is magyar válogatott uralta, a játék képe nem változott, jól védekeztünk, támadásban pedig Klujber és Győri-Lukács szórták a gólokat a 41. percben már 10 góllal 23-13 vezettünk. A második félidő első 10 percében csak két játékosunk Klujber és Győri-Lukács volt eredményes, előbbi három, utóbbi két alkalommal. A mérkőzés eldőlt.

9. A magyar válogatott szövetségi kapitánya a második félidő közepén 28-16-os magyar vezetésnél lényegében sort cserélt, ekkor már a védekezésünk szétesett, mindenki gólt akart lőni.

Azt hogy a védekezésünk mennyire sebezhetővé vált azt jól mutatja, hogy míg az első 41 percben 13 gólt kaptunk, addig a hátralévő 20 percben 15-öt. Azaz 20 perc alatt több gólt kaptunk, mint előtte 40 perc alatt.

Ezen az estén azonban ez simán belefért, s a magyar válogatott végül teljesen megérdemelten 37-28-ra győzött, s kijutott a párizsi olimpiára.

2004 után, húsz év elteltével most fordul elő először, hogy mind a férfi, mind a női válogatottunk kijutott az ötkarikás játékokra.

A magyar válogatottból Klujbert Katrin 11, Győri-Lukács Viktória 6, míg Deberczeni-Klivinyi Kinga 4 gólig jutott.

10. A magyar női kézilabda válogatott már nagyon régen játszott ennyire jól és meggyőzően, mint ezen az olimpiai selejtező tornán. Ezt jól mutatja, hogy a magyar válogatott 2015 óta a világbajnokságokon a következő eredményeket el: 11.,15.,14. 10.,10., míg az Európa bajnokságokon, 2016 óta: 12., 7.,10.,11.

Az olimpiák tekintetében a 2012-es, és a 2016-os ötkarikás játékokra nem jutottunk ki, míg a 2020 tokiói játékokon a 7. helyen végeztünk.

Ezek az eredmények mind-mind csalódást keltőek voltak, mind a magyar női kézilabda hagyományaihoz, feltételeihez képest, arról nem beszélve, hogy 2018-ban juniort vb-t nyertünk, épp Debrecenben, míg a legutóbbi három U19-es Európa-bajnokságot egyaránt megnyertük.

Remélhetőleg ez a debreceni olimpiai selejtezőtorna egy új korszak kezdetét jelenti, melynek az első állomása a párizsii olimpia lesz.

11. Golovin Vlagyimir két és fél évvel ezelőtt vette át válogatott irányítását, s ezen idő alatt nagyon sok dolgon változtatott.

Ezek közül érdemes kiemelni, hogy egyre többet használjuk a szélsőinket, így nem szűkül be a támadójátékunk középre, több a gyors indításunk, és nem utolsósorban nekem úgy tűnik, hogy most lettünk igazán egységes csapat.

12. Őszintén szólva én első sorban nem a kijutásnak örülök, nyilván annak is, de ez egy kötelező feladat volt, egész egyszerűen nem tudtam elképzelni, hogy nem tudjuk megverni Japánt, s ne legyünk benne az első kettőben, s nem jussunk ki Párizsba.

Sokkal inkább annak örülök, ahogy Svédország és Japán ellen játszottunk. Ebben van fantázia, csak az a kérdés, hogy ezt a játékot máskor is elő tudjuk-e húzni, nemcsak hazai pályán, hanem külföldön is, egy ennél élesebb e helyzetben is.

13. Teljes az olimpia női kézilabda tornájának mezőnye.

A tornára már korábban a házigazda Franciaország mellett az Európa-bajnok Norvégia, Dánia valamint az ázsiai, afrikai, és a pánamerikai selejtező győztese Dél-Korea, Angola, és Brazília kvalifikálta magát!

A fennmaradó hat helyért három helyszínen egyaránt négy válogatott küzdött meg egymással.

A mieink csoportjában rajtunk kívül, ahogy feljebb írtam Svédország jutott ki, míg a másik két csoportból Németország, Szlovénia, Spanyolország és Hollandia lett a befutó.

A női kézilabda tornának egyetlen újonca lesz: Szlovénia.

Az egyik szlovén sportportálon volt szerencsém meghallgatni egy interjút a Győri ETO kiválóságával Ana Gros-sal, aki a fellegekben járt, s majdnem elsírta magát, beteljesült álomról beszélt, olyan álomról, melyről volt olyan időszak, mikor még csak álmodni sem mert.

Úgy gondolom a sors igazságtalansága lett volna, hogy ha egy Ana Gros szintű világklasszis, nem szerepelhet karrierje során egyetlen egy olimpián sem. Megérdemelte! Gratulálok neki, és Szlovéniának is, akik a magyarokhoz hasonlóan mind a női, mind a férfi tornára kijutottak, ami egy 2 milliós országtól hatalmas dolog!

Szép volt Szlovénia!

14. Az IHF elkészítette a kalapokat a keddi sorsolásra.

1. kalap: Norvégia, Magyarország,

2. kalap: Hollandia, Németország,

3. kalap: Szlovénia, Spanyolország,

4. kalap: Svédország, Franciaország,

5. kalap: Dánia, Brazília,

6. kalap: Angola, Dél-Korea.

A sorsolás 17:30-kor kezdődik.

Az esélyekről a csoportokat látva többet lehet mondani, minden esetre, ha úgy játszunk, mint ezen a héten, akkor akár az elődöntő is benne lehet a csapatban, de ha úgy, mint az elmúlt években, akkor akár a nyolcból is kicsúszhatunk.

15. Sportdiplomácia! A mai világban, ha egy sportágban eredményes és sikeres akarsz lenni, akkor nem csak a pályán kell jónak lenned, hanem a sportdiplomácia terén is a tárgyalóasztalnál. Az, hogy a Magyar Kézilabda Szövetség mind a férfi, mind a női olimpiai selejtező torna rendezési jogát haza tudta hozni, el tudta nyerni az egy sportdiplomáciai siker.

Őszintén szólva, mikor megkaptuk a női torna rendezését, kicsit húztam a számat, hisz tudtam, hogy a férfi válogatottunk is majd olimpiai selejtezőt fog játszani, s úgy gondoltam, hogy annyira azért nem vagyunk sportdiplomáciában erősek, hogy mindkét tornát haza tudjuk hozni.

Így én akkor azt mondtam, hogy a nőit hanyagolni kellett volna, hisz oda rendezzék bárhol úgyis kijutunk, míg a férfiaknak nagy szükségük lett volna a hazai pályára, amiről így lemaradunk.

De végül a szövetség mindkét tornát Magyarországra hozta, amiért jár az elismerés! Mind a női, mind a férfi válogatott sokat profitált ebből, különösen a férfiak!

16. Gratulálok a magyar női kézilabda válogatottnak az olimpiai részvétel kiharcolásához!

Külön kiemelném a szurkolókat, akik mind a férfi, mind a női selejtezőtornán igencsak kitettek magunkért, és biztos vagyok benne, hogy Párizsba is sokan elkísérik majd a mieinket, s nagyszerű hangulatot varázsolnak!

Források: en.wikipedia.org, ihf.info

Kép forrása: unsplash.com

Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is!

Link másolása