Generációk közötti „félreértések” kezelése

Link másolása

Nem is emlékszem már rá, hogy mikor kezdett előtérbe kerülni a generációk témaköre. Bevallom HR-esként sem tulajdonítottam neki nagyon nagy jelentőséget, hogy épp ki a pl.: veterán, baby boom, X-es /Y-os /Z-s, vagy alfás sőt 2025-től már béta generáció is van. Viszonylag hosszú ideig eléggé periférián is kezeltem ezt a témát.

Egyre gyakrabban érkeztek hozzám kollégák, ügyfelek olyan esetekkel, melynek a középpontjában a konfliktuskezelés ,a félresiklott kommunikáció és a meg nem értés álltak. Szokásomhoz híven elkezdtem mélyebbre ásni, hogy fel tudjuk oldani a megakadásokat.

A helyzetleírások egyik közös pontja minden esetben az volt, hogy különböző generációk között alakult ki feszültség és a meg nem értés egyik forrása bizony visszavezethető volt a generációk közötti különbségekre.

freepik.com

Ilyen nagy problémát jelent az együttműködésben, hogy ki mikor született? A probléma nem ez, hanem főként az, hogy generációs különbségektől függetlenül nem fordítunk megfelelő figyelmet embertársainkra és az értő figyelés, megértés kiveszni látszik -  na jó remélem, hogy nem. Jelenleg 7 különböző generáció él együtt, mind-mind sajátos és egyedülálló jellemzőkkel, amik miatt van, hogy értetlenül néznek egymásra.

Sokszor hangoztatott kifejezés a „generáció”, de tisztában vagyunk vele mindannyian, hogy mit jelent? Az egyik legfrissebb tudományos definíció szerint ’"generációt olyan személyek csoportjaként határozzuk meg, akik ugyanabban a korszakban születtek, ugyanazon időszak formálta őket, és ugyanazon társadalmi markerek voltak hatással rájuk – más szóval a generáció egy azonos életkor és életszakasz, létfeltételek és technológia, események és tapasztalatok által összekapcsolt csoportja”.

Eredetileg a vásárlói szokások miatt sorolták különböző csoportokba a korosztályokat, tehát marketing szempontból vizsgálták meg az életkorok szerinti vásárlói magatartást. Ezután már egyszerűbb volt ugyanezen besorolásokat alkalmazni az eltérő gondolkodásmód vizsgálatakor.

Ha megértjük, miért olyan a másik, amilyen, talán felhőtlenebb lesz az együtt töltött idő is!

Vannak – nem kevesen- akik könyveket írtak a témáról – tőlem ezt ne várjátok! Ajánlom nagyon a Generációk harca című kötetet Steigervald Krisztiántól.

Kis bepillantás két kardinális területre a kommunikációra és a munkahelyi kultúrára:

A generációk közötti különbségek egyik legnyilvánvalóbb területe a kommunikáció. Az idősebb generációk inkább a személyes beszélgetéseket és a hagyományos kommunikációs formákat részesítik előnyben, míg a fiatalabb generációk inkább az online kommunikációra és a közösségi médiára támaszkodnak. A generációk között megfigyelhető a különböző szókincshasználat – néha már emiatt sem értjük egymást.

• Baby boomerek (1946-1964): Szeretik a személyes beszélgetéseket és a    telefonhívásokat.
• X generáció(1965-1980) : Nyitottak az e-mailekre és a mobiltelefonos kommunikációra.
• Y generáció (1981-1996): Előszeretettel használják az azonnali üzenetküldő alkalmazásokat és a közösségi médiát.
• Z generáció (1997-2012): Elsősorban az online platformokon kommunikálnak, mint például a Snapchat és az Instagram, meg amiket én nem ismerek X-Y határos generációsként.

Sportolók esetében verseny közben kicsit máshogy alakul a kommunikáció ( korábbi írásom elérhető: https://portal1.hu/mentalis-utikalauz/motivacio/a-sportban-nemcsak-mozogni-hanem-kommunikalni-is-kell-2024-10-08 ) - elég testközeli a tapasztalat, hogy csak egy egyszerű csere kérést milyen módon kommunikálnak a kosárlabdázók. (ott ülök épp a csereszék mögött Szombathelyen) Van, aki semmit sem szól a jegyzőkönyvvezetők asztalához, csak leül a csereszékre és gondolja, hogy mindenki tudja mit akar. Van, aki csak ennyit mond: „csere lesz” és van, aki fontosnak tartja, hogy egész mondattal tisztelje meg a sporttársakat: „Szeretnék cserét kérni, köszönöm”. Sajnos az utóbbiból van kevesebb.

Miért említem ezt itt? Jó lenne, ha egymás közötti tiszteletteljes kommunikáció generációktól függetlenül nem menne ki a divatból.

A munkamorál és a munkahelyi kultúra is különbözik az egyes generációk között. Míg a baby boomerek számára a munka és a karrier a legfontosabb, addig az X generáció számára fontos a munka-magánélet egyensúlya. Az Y és Z generációk pedig elvárják a munkahelyi környezet rugalmasságát és az élvezetes munkahelyi kultúrát.

• Baby boomerek: Hosszú távú elkötelezettség a munkahely iránt.
• X generáció: Fontos számukra a munka és a magánélet egyensúlya.
• Y generáció: Rugalmas munkaidő és kellemes munkahelyi környezet.
• Z generáció: Kreatív és innovatív munkakörnyezetre vágynak.

A generációs jellemzők egyénenként eltérőek lehetnek, minden ember egyedi és megismételhetetlen személyiség, befolyásoló tényező továbbá a kultúra, adott terület sajátossága. Ugyanakkor a generációkat ért hatások, megélt tapasztalatok országoktól függetlenül jellemzik az adott korosztályt

A legfontosabb szerintem, hogy minden generáció tiszteletben tartsa a másik értékeit és nézőpontjait. A generációk jellemzőinek megismerése segít abban, hogy jobban kommunikáljunk egymással és együttműködjünk a közös célok érdekében.

Kérdezni sosem szégyen, sőt érdeklődést fejez ki – kommunikációt indít, ami bizalmat épít. Ha van az emberek között bizalom, akkor közelebb jutunk a másik megértéshez.

Pár apróság, amivel megelőzheted a hozzád képest más generációval folytatott „harcot”:

• Hallgasd meg!
• Ha nem érted, hogy mit mond - kérdezz!
• Beszéld meg vele a viselkedésének miértjét!
• Tölts vele időt! Érdeklődj!
• Tiszteld!
• Tanítsd, ha nyitott az újra!
• Fogadd el, hogy más érdekli, mint téged!
• Húzd meg a határaidat!
• Kommunikálj nyíltan és őszintén!

Minden generáció más, de nem jobb és nem rosszabb. Tanuljunk egymástól, mert megéri.

Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is!

Link másolása