A brit női kézilabda válogatott olimpiai selejtezős beugrása az a sportág paródiája volt!

Link másolása

A héten három helyszínen zajlanak a 2024-es párizsi olimpia női kézilabda tornájának selejtezői. A tornára már korábban a házigazda Franciaország mellett az Európa-bajnok Norvégia, Dánia valamint az ázsiai, afrikai, és a pánamerikai selejtező győztese Dél-Korea, Angola, és Brazília kvalifikálta magát!

A fennmaradó hat helyért három helyszínen egyaránt négy válogatott küzd meg egymással, s az első kettő kijut a párizsi ötkarikás játékokra.

A magyar válogatott seljezőcsoportjába, Svédország, Japán, és az afrikai selejtező második helyezettje Kamerun került.

Az afrikai együttes azonban kedden, két nappal a torna kezdete előtt jelezte, hogy utazási nehézségek miatt nem tud részt venni a tornán.

Ebben a helyzetben az IHF, a Nemzetközi Kézilabda Szövetség, három opcióból választhatott, legalábbis azt hittem...

1. A IHF végrehajtó bizottsága felkéri afrikai selejtezős tornán Kamerun mögött végző válogatottat a részvételre, mely Kongó lett volna. Azonban a szövetség tájékoztatása szerint ezt ők nem vállalták, ahogy más afrikai válogatott sem, ami érthető, hisz kevesebb mint 48 órán belül össze kellett volna szedniük csapatot, és eljönni Magyarországra.

2. Az a válogatott kapja meg Kamerun megüresedő helyét, mely a legjobb eredményt érte el a világbajnokságon, azok közül az együttesek közül, akik nem szereztek olimpiai selejtezős kvótát.

Ez az válogatott Románia volt, figyelembe véve, hogy a románok a héten épp edző táboroztak, s Debrecen és Románia földrajzilag azért nem egy leküzdhetetlen akadály, szólt érv ezen verzió mellett. Ugyanakkor nem lett volna feltétlenül igazságos, hisz Kamerun volt a magyarok csoportjában a leggyengébb besorolású csapat, helyére betenni Romániát az felborította volna csoport egyensúlyát., aránytalanul erős csoport alakult volna ki a többi selejtező csoporthoz képest. Egész egyszerűen azért, mert Kamerun és Románia nem egy színit.

3. AZ IHF nem tölti fel Kamerun megüresedett helyét, így a Magyarországot érintő olimpiai selejtezőcsoportban nem négy, hanem három válogatott szerepelt volna.

Ez a megoldás egyáltalán nem lett volna egyedi, hisz az előző 2020-as tokiói olimpia női kézilabda tornájának selejtezőjében, a három csoportból kettőben is Szenegál, és Észak-Korea visszalépésének köszönhetően, csak három válogatott szerepelt.

A három verzió közül az első a leglogikusabb és a legigazságosabb, de ugye az idő rövidsége miatt nem volt megvalósítható, így maradt a 2., és a 3. verzió.

Itt igazából nincs jó döntés, mind a kettő ellen vannak érvek, hogy mi a gond a másodikkal az már kifejtettem, a harmadik opció sem a legjobb. Hisz így például az első napon az egyik csapat nem játszott volna, míg a másik igen, tehát az csapat, mely nem lépett volna pályára az pihentebb lett volna, s a selejtező torna további részében is egyenlőtlenségeket okozott volna ez a megoldás.

Ízlés kérdése, én minden estre a 3. verziót választottam volna, de ha az IHF a 2. verziót húzza be, akkor sem szóltam volna egy rossz szót sem, bár magyar szempontból nem lett volna kedvező.

Nos az IHF sokak megdöbbentésére, legalábbis az enyémre mindenképp talált egy 4. verzió, melyre senki sem gondolt, a szövetség ugyanis az „Új Piacok Programjával” összhangban Nagy-Britanniát hívta meg az olimpiai selejtezőre, akik igent mondtak a felkérésre.

Mi az az „Új piacok program?

Idézek a IHF hivatalos oldaláról:

„A New Markets' Project, magyarul az „Új Piacok Program“, a kézilabda bevezetésére fókuszál a világ kulcsfontosságú piacain olyan országokban, ahol a kézilabda nem ismert, de hatalmas potenciállal rendelkezik.

A projekt 2015-ben Nagy-Britanniával kezdődött nagy sikerrel, és jelenleg Kínában és az Egyesült Államokban zajlik. Kanada volt a legutóbbi ország, amelyet a projektben való részvételre választottak – egy olyan szövetség, amely nagy potenciált mutatott az IHF Trophy-n, valamint a férfi észak-amerikai és karibi feltörekvő nemzetek bajnokságán legutóbbi helyezéseikkel. India a tervek szerint a következő években részt vesz a projektben.“

Minden tiszteletem az IHF-é, de azt, hogy ez a program Nagy-Britanniában nagy sikerrel zajlott, az azért viszonylag nehezen hihető...

A britek történetük során összesen egy nagy világversenyen szerepeltek kézilabdában a 2012-es londoni olimpián, ahol ők voltak a rendezők, s mind a női, mind a férfi válogatottjuk mind az öt mérkőzését simán elveszítette, a női -75-ös, míg a férfiak -96-os gólkülönbséggel zártak, azaz a női válogatott átlagban 15, míg a férfiak 19 góllal kaptak ki.

Azóta a brit női válogatott mindössze egyszer vett részt bármifajta nagy világverseny selejtezőiben, 2022 novemberében Törökország ellen játszottak vb előselejtezőt, s az első mérkőzésen 39-14-ra, míg a másodikon 44-16-ra kaptak ki. Azaz átlagosan meccseként 26 gólos vereséget szenvedtek, figyelembe véve, hogy 10 évvel korábban az olimpián lényegesen nívósabb ellenfelek ellen „csak“ 15 gólos átlaggal kaptak ki az látható, hogy a brit női kézilabda nem hogy nem fejlődött, hanem visszafejlődött!

Én ezt mindennek nevezném csak nagy sikernek nem, ahogy az IHF a saját oldalán állítja.

A lelkes britek, végül annak rendje és módja szerint megérkeztek Magyarországra egy szín amatőr csapattal, akiknek jó része egyetemista, a keretüket öt újonc, valamint további 11 olyan játékos alkotta, akiknek összesen 31 válogatottságuk volt.

Az egész csapatban mindössze két játékos volt Gowland, és Tubacka, aki 2000 előtt született, utóbbi legalább annyit elmondhat magáról, hogy a Liverpool játékosa, az más kérdés, hogy a fociban a Liverpool név azért egy kicsit jobban cseng.

Őszintén szólva, mikor kiderült, hogy britek jönnek, kicsit vakartam a kobakomat, hisz bevallom, hogy nagyon sok játékost ismerek, fociban, kosárlabdában, teniszben stb, stb, de brit kézilabdázót egész konkrétan egyet sem...

Még a feröeri női és férfi válogatottat is fel tudnám sorolni fejből, de brit kézilabdázóról még csak nem hallottam. Szóval az első dolgom volt, hogy megnéztem, kik alkotják a csapatukat, próbáltam az internet világbán a játékosok után kicsit keresgetni, de túl sokra nem jutottam...

A britek eddigi szereplése sajnos azt hozta amit mindenki előre tudott, egy nemzetközi szinten mérve, rendkívül alacsony tudásszinttel rendelkező csapat, két súlyos vereséget szenvedett eddig, Magyarországtól 49-11-re, míg Japántól 43-16-ra kaptak ki, az egyébként roppant szimpatikus szigetországiak.

Összegzés

Úgy gondolom, ha nemzetközi szövetség ilyen, és ehhez hasonló bohózatba illő döntéseket hoz, azzal nem segíti a kézilabda fejlődést, népszerűsítését, hanem pont ellenkezőleg visszaveti. Vajon mit lehet tanulni egy 38 gólos vereségből?

Szerintem semmit.

Vajon mit mondanak azok az emberek, akik mondjuk Nagy-Britanniában vagy a világ bármely pontján meglátják ezt az eredményt?

Azt mondják, hogy nonszensz. És valóban az, ráadásul az IHF pont akkor hozott egy ilyen nevetséges döntést, mikor talán az átlagnál többen odafigyelnek a sportágra az olimpia selejtező miatt, még olyanok is, akik nem érdeklődnek igazán a kézilabda iránt.

Vajon ők mit fognak most gondolni a brit csapatot látva?

Nagyjából azt, hogy a kézilabda egy komolytalan sportág.

Ez volt a cél? Aligha...

Forrás: en.wikipedia.org, ihf.info

Kép forrása: pexels.com

Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is!

Link másolása